A NEUMAN ELV
A világ első számoló berendezését 1943-46 között az ENIAC-ot (Electonic Numerical Integrator and Computer) az USA Hadügyminisztériuma a Pennsylvaniai Moore Kutatóintézettel közösen fejlesztette ki. Az elektroncsöves áramkörök és relék alkalmazásának segítségével a harminc tonnás gép ezerötszáz jelfogója tizennyolcezer elektroncsöve segítségével ötezer összeadást tudott végezni másodpercenként. Lyukkártyák segítségével, decimális számokkal dolgozott.
Az első Neumann-elv alapján készült számítógép az EDVAC (Electronic Discrete Varable Automatic Calculator) 1944-52 között. Ez a gép megfelelt Neumann János 1945 júniusában megalkotott elvének a
Neumann-elv:
· A számítógép legyen soros működésű: A gép az egyes utasításokat egymás után, egyenként hajtja végre
· A számítógép a kettes számrendszert használja, és legyen teljesen elektronikus: A kettes számrendszert és a rajta értelmezett aritmetikai ill. logikai műveleteket könnyű megvalósítani kétállapotú áramkörökkel (pl.: 1- magasabb feszültség, 0 - alacsonyabb feszültség)
· A számítógépnek legyen belső memóriája: A számítógép gyors működése miatt nincs lehetőség arra, hogy minden egyes lépés után a kezelő beavatkozzon a számítás menetébe. A belső memóriában tárolhatók az adatok és az egyes számítások részeredményei, így a gép bizonyos műveletsorokat automatikusan el tud végezni.
· A tárolt program elve: A programot alkotó utasítások kifejezhetők számokkal, azaz adatként kezelhetők. ezek a belső memóriában tárolhatók, mint bármelyik más adat. Ezáltal a számítógép önállóan képes működni, hiszen az adatokat és az utasításokat egyaránt a memóriából veszi elő.
· A számítógép legyen univerzális: A számítógép különféle feladatainak elvégzéséhez nem kell speciális berendezéseket készíteni. Ugyanis, Turing angol matematikus bebizonyította, hogy az olyan gép, amely el tud végezni néhány alapvető műveletet, akkor az elvileg bármilyen számítás elvégzésére is alkalmas.
Évtizedekig ezen elv alapján működtek a számítógépek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése